A múltbeli húzások nem jósolják meg a következőt
Az eredménylisták, a gyakorisági diagramok és a „régóta esedékes szám” listái mind egy reményen alapulnak: hogy a korábbi húzások elárulnak valamit a következőről. Megfelelően lebonyolított lottón nem árulnak el. Ez a lecke megmutatja, miért, majd kiszámolja, milyen egyenetlennek kell lennie a valóban véletlenszerű eredményeknek, hiszen éppen ez az egyenetlenség teszi a diagramokat olyan meggyőzővé.
12.2%
6 ÷ 49 a 6-ból 49-es játékban, minden alkalommal.
A dobnak nincs emléke
Két esemény független, ha az egyik eredménye nem változtatja meg a másik valószínűségét. A lottósorsolásokat úgy alakítják ki, hogy így működjenek. A golyókat minden húzás előtt újra megkeverik, a gépnek pedig nincs tárolt múltbeli eredménye, amelyre hivatkozhatna.
A szabályozott lottótársaságok ezt komolyan veszik. A húzóberendezéseket és a golyókészleteket tesztelik, a húzásokat általában független megfigyelők vagy auditorok felügyelik, és sok üzemeltető közzéteszi az eljárásait. A részletek országonként és üzemeltetőnként eltérnek, de a cél ugyanaz: minden húzás friss, elfogulatlan kiválasztás legyen.
Egy szám két húzáson át
Mit jelent: ugyanaz a szám két egymást követő héten való megjelenése az első húzás előtt szokatlan, körülbelül 1,5%-os eseménynek számít. Miután azonban a szám a héten megjelent, a következő heti esély újra 12,2%. A ritka rész már megtörtént.
A szerencsejátékos tévedése
Az a hiedelem, hogy egy eredmény hosszú hiány után „esedékessé” válik, a szerencsejátékos tévedése, néha Monte Carlo-tévedésnek is nevezik. A második elnevezés egy 1913-as estéről származik a monte carlói kaszinóban, ahol a jelentések szerint a rulettkerék 26-szor egymás után feketén állt meg. Ahogy a sorozat nőtt, a játékosok állítólag egyre nagyobb tétekkel fogadtak a pirosra, meggyőződve arról, hogy annak jönnie kell.
Európai kerékon a 37 rekeszből 18 piros, így minden pörgetésnél a piros esélye nagyjából 48,6%. Ez így volt az elsőnél és a huszonhatodiknál is. A sorozat az este elejéről nézve rendkívül valószínűtlen volt, a következő pörgetésről viszont egyáltalán nem mondott semmit.
Amos Tversky és Daniel Kahneman pszichológusok 1974-es, „Judgment under Uncertainty: Heuristics and Biases” című tanulmányukban írtak le egy mögöttes szokást, a Science folyóiratban. Az emberek azt várják, hogy a rövid sorozatok a hosszú távú átlaghoz hasonlítsanak, így a fekete sorozatot hamarosan a pirosnak „kellene” ellensúlyoznia. A véletlen senkinek sem tartozik korrekcióval.
A lottódiagramok ugyanerre a tévedésre csábítanak. Egy lista, amely szerint a 31-es 15 húzás óta nem jött ki, előrejelzésnek hat. Valójában csak feljegyzés.
Hány szám néz ki „hidegnek” a véletlen folytán?
Annak az esélye, hogy egy adott szám egy 6-ból 49-es húzásból kimarad, 43 ÷ 49. Több egymás utáni kimaradás esélyét úgy kapjuk, hogy megszorozzuk az egyes esélyeket:
Mit jelent: bármely pillanatban nagyjából 13 szám marad ki az utolsó tíz húzásból, és három-négy szám az utolsó húsz húzásból, minden különös ok nélkül.
Mennyire egyenetlennek kell lennie 100 húzásnak?
100 húzás alatt minden szám várhatóan 100 × 6 ÷ 49 ≈ 12.2-szer jön ki. Az átlag körüli szokásos eltérés a szórás:
Mit jelent: hogy egy szám 100 húzás alatt 18-szor, egy másik pedig csak 7-szer jön ki, teljesen hétköznapi. A „leggyakoribb számok” diagramnak mindig van felső és alsó vége, még tökéletesen tisztességes gép esetén is.
Az átlagok stabilizálódnak; a különbségeknek nem kell eltűnniük
Jacob Bernoulli 1713-ban megjelent Ars Conjectandi című művében fogalmazta meg azt, amit ma a nagy számok törvényének neveznek: sok kísérlet során a kimenetel aránya a valószínűsége körül stabilizálódik. Nem ígéri, hogy a korábbi egyenlőtlenségeket valaki később visszafizeti.
Az arány 50% felé tart, mert a korai többlet felhígul, nem pedig azért, mert az érme kompenzálna.
Az egymást követő számok gyakoriak
Sok játékos kerüli azokat a szelvényeket, amelyeken egymás mellett állnak olyan számok, mint a 22 és 23, mert túl rendezettnek tűnnek. A számolás ezzel nem ért egyet. A 6-ból 49-es számhalmazok száma, amelyekben nincs két egymást követő szám, megegyezik C(44, 6)-tal, ami egy szokásos kombinatorikai eredmény.
Nagyjából minden második húzás tartalmaz egymást követő párt. Az 1-2-3-4-5-6 pedig pontosan olyan valószínű, mint bármely más számhalmaz.

Amikor ugyanazok a számok kétszer jönnek ki
2009 szeptemberében a bolgár állami lottó két egymást követő húzáson ugyanazt a hat számot sorsolta ki. Az eredményt széles körben közölték, és hivatalos vizsgálatot indítottak, amely nem talált szabálytalanságot. Bármely két húzás esetén az ismétlődés ugyanolyan valószínűtlen, mint egyetlen szelvény találata a főnyereményre. Ám ha sok lottó sok éven át sok húzást tart, az ilyen egybeesések valahol idővel várhatóan bekövetkeznek.
Mit jelent: húzásonként ritka nem jelenti azt, hogy a világ egészében is ritka.
Amit a függetlenség nem fed le
A függetlenség azt mondja, hogy a számok eltalálásának esélye rögzített. Arról nem mond semmit, hány más ember választotta ugyanazokat a számokat. Több országban végzett vizsgálatok szerint sokan az 1-től 31-ig terjedő számok közül választanak, vagyis a naptári dátumok tartományából, és kedvelik a szelvényen látható vizuális mintákat. Ha egy ilyen számhalmaz nyer, a nyeremény több részre oszlik. Ez az összeget befolyásolja, nem a valószínűséget, és erről bővebben itt olvashat: a szelvény átlagos megtérülése. A mögöttes számolásról lásd: minden lehetséges szelvény megszámolása.